Sorba állunk a patikánál a napfényes tavaszban.
Bőven betartjuk a két métert és mindenkin maszk van.
Mivel fáj a lábam, egy közeli padra ülök,
Míg jó félóra múlva végre sorra kerülök.
Addig élvezem ahogy a nap simogat
És a parkban nyíló csodás virágokat.
Egy ifjú tulipánfa bontogatja rózsaszín szirmait,
Odébb egy mahónia bokor sárgásan virít.
Íriszek, tulipánok, aprovirágú futók a fű között.
A tavaszt nem zavarja a vírus, pompás díszbe öltözött.
Szinte tapintható a csend, a nyugalom.
Szél suhan át a zöld domboldalon.
S míg mi szomorúan számoljuk a halottakat,
A természet a maga útján békésen halad.
Istenem segíts! Csak vége lenne már !
Mire ide ér a hosszú-forró nyár.
2020-04-17