A görög mitológia és a bejgli hőse? Nemcsak bejgliben és sütikben nyerő. Csontot erősít és fájdalmat is csillapít a mák.
Van, aki meghökkenten kapná fel a fejét a mákos bejgli és tészta hallatán,hiszen vannak országok, ahol bódító hatása miatt nem szokás mákot tenni az ételekbe, sőt, csak szigorú ellenőrzés mellett szabad mákot vetni...
Manapság gazdaságilag fontosabb a vegyipari alapanyagul szolgáló máktok, mint a mákszem, mi azonban mégis a mákszemért termeljük ezt a növényt: termése szelíd fűszernek számít, mint a fokhagyma vagy a petrezselyem.
A mák múltja
Eredetét pontosan nem ismerjük, de a feltételezések szerint Afganisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a mák őshazája. Az ókori görögök és az egyiptomiak már alkalmazták a zöld máktok nedvét gyógyszerként: görcsoldásra, köhögésre, fájdalomcsillapításra.Nem csoda, hiszen a mák tokja 0,3-0,5 százalékos mennyiségben tartalmaz alkaloidákat, leginkább morfint, kodeint és papaverint - ezek számos jelentős gyógyszer alapanyagai. Egy magyar származású gyógyszerész, Kabay János 1931-ben oldotta meg kinyerésüket a mákból, és az egész világon szabadalmaztatta.
A keleti népek - főként a kínaiak és az indiaiak - csak a dohányzás megjelenésével egyidőben ismerték fel a máktokból kinyert ópium - megszilárdult tejnedv - narkotikus hatását. Ekkor lettek népszerűek az ópiumpipák.
A mák a hiedelem szerint a görög mitológiában földtermékenység istennő, Démétér szent növénye volt. A görög mitológiában az alváshoz és a halálhoz kapcsolódik a mák fogalma.
Mire jó a mák?
Jelentős a vitamin- és ásványi anyag tartalma. A mákban megtalálható a foszfor, remek magnézium-, vas-, és kálciumforrás, tehát nagyon hatékony a csontritkulás megelőzésében is. Megtalálható benne számos aminosav - arginin, aszparaginsav, glutamin, leucin, prolin és valin.
A mák jelene
Napjainkban a mákot Franciaországban, Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában és Ausztráliában termelik a legnagyobb területen, ám a Dél-Ázsiai államokban csak szigorú állami ellenőrzés mellett szabad mákot vetni.
Szerencsénk van, hiszen hazánkban a finom sütemények elkészítéséhez szükséges mákszemet megvásárolhatjuk a piacon és a fűszerboltokban is. Sőt, termeszthetünk kis mennyiségben otthon is.A görögök és a rómaiak a mákot mézzel keverve fogyasztották - ami valljuk be, ízletes ötlet. A magyar konyhákban is alkalmazzuk, hiszen a mákos guba hasonló ízvegyítésen alapul.
Kihagyhatatlan hazai finomság a mákos bejgli és a mákos csík, a rétes, fagylalt, palacsinta töltelék és persze a mákos tészta.
Ezek az ételek persze ártalmatlanok, megdarált mák van bennük, amelyben nincs alkaloida. A mákkal készült ételekből alkalmanként nem eszünk túl sokat, ezért bátran fogyaszthatjuk, de ha valaki diétázik, csak mértékkel egyen mákot.
Töltelékként egyébként akkor a legkiválóbb a mák, ha mielőtt ez ételbe keverjük, kevés mézzel és tejjel is összeforraljuk. Kerülhet bele édesítőszer, reszelt, kicsavart alma, mazsola, sárgabarack lekvár és reszelt citromhéj is.
Mivel a mákszemek nagyobb mennyiségben tartalmaznak olajat, egyes országokban a hidegen kisajtolt olajat étkezési célokra használják. Egyenértékű az olívaolajjal, tehát étolajként és salátákra csöpögtetve, ízesítőként is kiváló.
Díszként sem utolsó
A házi kertekben díszítő elemként is mutatós lehet egy-két sor mák, de a lakás szépítésére is alkalmazhatjuk őket. A hosszú szárú, sértetlen máktokok vázában elrendezgetve, falidíszként vagy akár festékkel beszínezve is jól mutatnak otthonunkban.
Forrás: Napidoktor