Nagysikerű konferenciát szervezett meg a NYUBUSZ...

A Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége a III.KOR EGYETEME keretében, régóta várt rendezvényt tartott meg, a legszigorúbb járványügyi előadások mellett.

Véghné Reményi Mária elnök, az esemény legfontosabb gondolatát fogalmazta meg a rendezvény címeként: "Üzenet a változásra". Bevezetőjében utalt a mai helyzetre: különös, de világos, egyértelmű üzenetet kaptunk a természettől, a világ minden tájáról: változásra van szükség a természeti környezetünkhöz való viszonyunkban és  emberi kapcsolatainkban. S ebben mindenkinek – jövő érdekében -  feladata van. A felkért előadók mindegyike erre a mondanivalóra fókuszált.

Elsőként Dr. Petrányi Győző akadémikus, professor emeritus, az MTA Környezet és Egészség Bizottság, valamint a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke tartotta meg előadását, amelynek címe: „Környezettudatos alkalmazkodás a bioszféra változásaira” volt. Jól felépített prezentációjában közérthetően alátámasztott példákon keresztül ismertette korunk kihívásait és az azokra adható válaszokat. Az élet eddig is azt bizonyította, hogy akkor vagyunk sikeresek, ha időben felismerjük a működési hibákat és korrigáljuk azokat. Az alkalmazkodás valójában azt jelenti, hogy a megértett helyzetre, időben és megfelelő választ adunk. Változásra van szükség a természethez fűződő és az emberi kapcsolatainkban egyaránt. Szűk egy óra alatt egymilliárd évet tekintettünk át, hogy bizonyítékokat találjunk arra az alapigazságra, örökös megújulásra van szükség ahhoz, hogy megoldást találjunk a kihívásokra.

Másodikként Csehné dr. habil Papp Imola egyetemi docens, az ELTE PPK Harmadik Egyeteme Programsorozat szakmai vezetője tartotta meg előadását, amelynek címe: „Új kihívások a munkaerőpiacon – az idősödésben rejlő potenciálok” címet viselte. Nagyon szemléletes, mondanivalóját sokoldalúan bemutató prezentációja, mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy mekkora értéket képvisel az idősek generációja, hogy szerencsések azok a társadalmak, amelyek ezt időben felismerték, és élni tudtak a korosztály kivételes erejével. Statisztikai adatokkal támasztotta alá személyes megfigyeléseinket, amelyek az önbecsülés, a korosztályok közötti kapcsolatok, az egészségügyi helyzet, az értékteremtés megannyi területét érintik. Ez az ellentmondásos helyzet az idősek munkaerőpiacon betöltött szerepében markánsan megfigyelhető: az ehhez a korosztályhoz tartozók mindössze pár százaléka dolgozik rendszeresen, ellenben közel 70 százalékuk vesz részt költséget kiváltó tevékenységben, vagyis „termel” jelentős értéket.

Végezetül egy kedves anekdotát idézett fel, amely a hatvanadik házassági évfordulójukat köszöntő házaspárról szól. Az őket interjúvoló riporter azt kérdezte meg az örökifjú feleségtől, hogy szerinte mi a titka a hosszú házasságnak? A válasz rövid volt, de igazán érthető:

Tudja, mi egy olyan korban éltünk, amikor ha elromlott valami, akkor azt nem kidobtuk, hanem megjavítottuk!  

Harmadikként Dr. Köteles Lajos kanditátus, nyugalmazott főiskolai tanár tartotta meg prezentációját „A nagyszülői lét metamorfózisairól”. Elméleti szakemberként és gyakorló nagyszülőként mindenekelőtt azokra a helyzetekre hívta fel a figyelmet, amelyek szemléletváltást igényelnek a nagyszülőktől. Ennek érdekében pedig fel kell készülni az időskorra, és ezt nagyon kevesen teszik meg, időben. Hiszen másként kell törődnünk magunkkal, a családunkkal, az ismerőseinkkel, a világgal, mint azt aktív éveinkben megtettük. Hat generációval élünk együtt, amelyek nagyon különböznek egymástól, és valamennyit ismerni kell, megérteni és mindenekelőtt együttműködésre van szükség közöttük. Ebben tehet nagyon sokat a nagyszülői generáció. Például azzal, hogy tanul. Olyan gyorsan újul meg a technika, olyan hamar változnak meg a szempontok, annyira új élethelyzetek alakulnak ki, amelyekhez, ha nem alkalmazkodunk, nem tudunk lépést tartani a fiatalabb korosztályokkal, magyarán gyerekeinkkel, unokáinkkal. Talán nem is lemondani kell bizonyos státuszokról, hanem újakat kialakítani. Irányítóból, nevelőből, vezetőből tanácsadóvá kell válni szeretettel.

Dr. Rozsnyai Katalin PhD klinikai szakpszichológus, gyakorlatiasan közelítette meg a konferencia témáját. Rögtön leszögezte: az egészség megőrzése az első számú feladatunk. Erre mutat rá a koronavírus járvány, amely a világban mindenhol azt mutatja, hogy a pandémia áldozatai jellemzően valamilyen alapbetegségben szenvednek. Nem lehet más teendőnk, mint hogy mindent megtegyünk az egészségünk karbantartásáért. Tudomásul kell vennünk, hogy szervezetünk több időt, törődést igényel a korábbiaknál, és már nem lehet kitenni olyan erőfeszítéseknek, amelyeknek már nem tud megfelelni. Annál többet tudunk felvállalni, megvalósítani, mennél inkább felkészítjük szervezetünket. Előadásának címe biztató: „Van visszaút…”, ezért is volt zárógondolata az, hogy: soha nem késő elkezdeni!  

Véghné Reményi Mária, a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége elnöke zárszavában röviden értékelte  az elhangzottak főbb üzenetét: mindegyik előadó tükröt tartott elénk, bemutatva a mai magyar valóságot és egyben javaslatokat fogalmaztak meg a szükséges változásokról.

Véghné Reményi Mária megköszönte az előadók munkáját, a résztvevők figyelmét, a szervezők gondosságát, és a konferencia támogatójának, Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri kerete hozzájárulását a konferencia megtartásához. Egyúttal biztosította az érdeklődőket, hogy arra törekszik, folytatódjék a konferencia sorozat, több is kövesse a mai rendezvényt a mindenkor  aktuális témákról.

Lejegyezte: Meskó László

Friss híreink

Please publish modules in offcanvas position.